A zene egye meg azt, amiben élsz!

Azt látom évek óta, hogy sem irodalom, sem színház nem képes hatást gyakorolni a mai emberre. A zene egyetlenként nyújt vigaszt, szomorít el, űzi az unalmat. Az állandó háttérzenés, háttértévés világunkban viszont észre sem vesszük ezek értékeit. Most egy olyan vállalkozásra adtuk a fejünk, amely ezen próbál változtatni. Hiszen, azt gondolom, hogy a múlt századelőn tevékenykedő költők, gondolkodók, nem tűntek el, hanem valóban a nyakukba akasztották lantjaikat, és már nem kávéházakban, hanem fesztiválokon szólnak hozzánk, irányítanak vagy csak szórakoztatnak bennünket. A címeben megjelenő (Sziámi - A zene egyen meg; Amiben élsz) utalás pedig egy jókívánság mindenkinek, aki nem szeretne elveszni a kövéredő, ezáltal helyszűkében lévő, terrorizáló, ezáltal rettegő világunkban.