RE és Újra: POSZTulátum

Most jutottam gépközelbe. Anyósomék meglátogattak bennünket és csak az imént tudtam elszakadni, hogy ránézzek a blogra.

Szeretem azokat a pillanatokat, amik valahogy olyan sorsszerűek. Ez is épp ilyen volt. Előbb elolvastam kedves szerzőtársam (szabad fuldokló) megkapó bejegyzését, majd megnyitottam az email fiókomat és édesapám a következőt írta nekem, nekünk: