"Az orgazmus századában élünk..."

Kedves, fontos és meghatározó regénye életemnek Déry Tibor - Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című műve. Legkedvesebb mondatom belőle, mikoris Eszter és Beverley éppen a Rolling Stonesra - egyébként Mick Jaggerék eljátszák majd' az összes Illés slágert a történet közben :) - igyekvő fiatalok tömegén polemizálnak, ekképpen hangzik: (Beverly mondja) "Miféle mosdatlan, piszkos lábú kísértetek szövegelnek nekünk villámot és mennydörgést az űr elorozott trónusairól, melyekről a boldogság üzenetét várjuk ezredíziglen?"
A Kossuth-díjas szerző 1971-ben írta regényét, és már 1972-ben fel is kéri a Vígszínház Presser Gábort, hogy a színpadi változatához szerezzen zenét. És a sok többi mellett még egy fontos név megemlítendő a '73-as ősbemutató okán, Adamis Anna, aki dalszöveggé varázsolta a regény bizonyos részleteit. Ha zsenik találkoznak, akkor még sosem volt, hogy ne lett volna... Azt ugyan nem tudom, mit szólt aki szerint "Az orgazmus századában élünk...", tehát maga Tibi bácsi, de kétségtelen, hogy én nem sok mindent tudok szólni ehhez, úgyhogy inkább csak elmondom.

Irodalmi utalások dalszövegekben - Ady-dili

Azt gondolom, hogy az irodalom nem léttől független diszciplína, hanem éppen arról nyilatkozik vagy arra reflektál. Ugyanúgy, ahogyan a dalok szövegei is. Ennek következtében sok egybeesés és egymásra hivatkozás fedezhető fel bennük, az élet mellett. Nézzük Bereményi Gézát először is, hogy hűek maradjunk a blogunkhoz. Drámaíró, műfordító, író, költő, dalszövegíró a kedves Gézánk. Habár legtöbben a Cseh Tamással való közös munkájuk kapcsán ismerjük. Nos lássuk alább, hogy hogyan "adyzál" sokszor, de most konkrétan csak egyszer.